2. A nő bátorsága

Letölthető

OK, a hősök, lovagok bátorságát elismerem. De nem a gyengeség jele az, hogy a feladatomat nem tudom egyedül betölteni? Bár nem vagyok szingli, de nem ciki, hogy szükségem van valakire?
A kapcsolat felvállalásához, a közösségben való léthez is bátorság kell. Az anyaság vállalásában látjuk ezt az erőt, ezért is kapcsoljuk ezt a dimenziót a nőhöz. A magányt erénynek felfogni, tévedés. A kamaszokról írják: fél bárkinek is felfedni érzéseit. A szerelem, a párkapcsolat, az érzések felvállalása, során tanuljuk a másikat tisztelni, megérteni, az egymásra figyelés, hűség harcait megvívni.

„Nem jó az embernek egyedül lenni…” (I.Mózes 2.) A teremtés jó, a teremtett növényvilág és állatvilág jó, de valami nem jó. Az ember társas lény, nem jó, ha egyedül van. Álmot bocsát tehát Isten Ádámra. Az álom a valóság és a képzelt képek különös keveréke. Itt Ádám egy pillanatra elveszti önmagát – nem lovag többé, de felismeri társát. A társ megtalálása az egyik legszebb történet, ami történhet velünk. Ne add fel! „Én olyan nőnek vagyok az ideálja, akinek úgyis mindegy.” (Woody Allen) – Ez vicc, de talán mégsem. Ne add fel!

A kapcsolat ember és ember között, Jézus és az ember között csomó olyan evangéliumi sztori, ami radikális változásra indít: „Simon, van valami mondanivalóm…” „Zákeus, gyere le…” Személyes kapcsolat Isten és ember között - ehhez kell a bátorság!

Előadó: Kodácsy Tamás