Yeats Triptichon

Dér András két előadással érkezett a Csillagpontra.
Az ehhez szükséges bátorság forrásairól készített riport itt hallgatható meg.

Az ír irodalom kimagasló tehetségű Nobel-díjas költője és drámaírója nálunk inkább versei által ismert. Hazája függetlenségéért mindig hitet tevő művész magas hőfokú, mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelennek meg költői látomásban.

A három drámát közös tartalmi és stilisztikai jegyek jellemzik. 
Mindegyikőjükben megjelenik az antik drámákra jellemző végzetes sors, az ember csodavárása, a múlt bűneivel való szembenézés, leszámolás vágya. A megtisztulás igénye, a tradíciók életben tartása.
Formailag közel állnak a japán no színjátszáshoz, sőt filológiailag ki is mutathatók eredetegyezések. De Yeats szuverén műveket hozott létre, feszült drámákat, mély katharzist. Az antik és a no irányokat jelzik a zenészek aktív szerepeltetése, akik játszanak, énekelnek, kórust alkotnak, olykor narrálják az eseményeket. A szereplők többnyire maszkot viselnek.
Az előadásmód pontos fegyelmet, ritmust és nagy koncentrációt igényel. A szövegek mélységében rejlő igazságok és feszültségek megjelenítését és megértését segíti a koreografált mozgás.

Videó részlet a NOLTV oldalán